Foghíjas jövő   A szájüregi egészséget jellemző egyik – nemzetközileg is elfogadott mérőszám – a 12 éves korú gyermekek maradó fogainak vizsgálata alapján készített fogászati mutató (DMF-T = Decayed Missed Filled Teeth), amely a szuvas, a már eltávolított, és a betömött maradó fogak számának összességét jelzi. E mutató alapján Európában – a WHO adatai szerint – sereghajtók vagyunk. Magyarország a 36 ország között a 29. helyen áll 3,8-es indexével, és a volt szocialista országok közül is megelőz bennünket Észtország, Csehország és Lengyelország.      Magyarországon 43 fogorvos lát el 100 ezer főt, ami a középmezőnyös helyhez elegendő. Az adatok alapján igencsak alacsony hatékonyságú Svédország rendszere, ahol 154 fogorvos/100 ezer lakos mellett a DMF-T 0,9, hiszen ugyanekkora a fogszuvasodási mutatója az Egyesült Királyságnak és Hollandiának is, ahol a fogorvoslétszám a svédnek csupán mintegy negyede. Mindhárom országban régóta működnek jól szervezett és bizonyítottan sikeres prevenciós programok, de az utóbbi két államban a közfinanszírozott fogászat is hatékonyabb.

A legjobb leszoktatási módszer az áremelés? Folyamatosan drágul a cigaretta, és a dobozokon egyre nagyobb betűkkel olvashatók az elrettentőnek szánt feliratok, ennek ellenére nem csökken a dohányosok száma. Már a Magyar Gallup Intézet 2000-ben készült felmérése is azt bizonyította: a magyarok kellően tájékozottak a füstölés kockázatairól, mégis a népesség körülbelül egyharmada nikotinfüggő. A dohánytermékek árának folyamatos emelése leszokást segítő, hatásos módszernek tűnik – véli Barta Mária, a Gazdaságkutató Intézet munkatársa. – Hazánkban 1998 óta kétszáznyolcvan százalékkal növekedett a cigaretta ára. A termelői és kereskedelmi árrés minimálisan, a tételes és a százalékos dohányadó, valamint az áfa viszont ugrásszerűen emelkedett. Jelenleg egy-egy csomagot összesen 51,7 százalék adó terhel. Az Európai Unió jogrendje azonban további adónövekedést ír elő: a dohánytermékek jövedéki adójának el kell érnie a kiskereskedelmi (bruttó) ár 57 százalékát, ami ezer darab cigarettára vonatkozóan nem lehet kevesebb, mint hatvan euró. Ez az összeg 2006-tól 64 euróra emelkedik. Magyarország Csatlakozási Szerződése szerint 2008 decemberéig kapott haladékot az előírás teljesítésére. Nem szenvedély, betegség Mind a világ-, mind a hazai statisztikák azt mutatják, hogy az alacsony, illetve közepes jövedelműek körében több a dohányos, mint a magas keresetűek között. Talán ezzel magyarázható, hogy a drasztikus áremelkedések egyre több embert riasztanak el a dohánytermékek megvásárlásától. Dr. Gyenes Monika, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Egészségpolitikai Tanszékének adjunktusa nem titkolja, örül a folyamatos áremeléseknek. Nemzetközi szakirodalmi adatok alapján ez a leghatékonyabb eszköz a dohányosok leszokási kedvének növelésére – ez azonban nem lehet az egyetlen módszer. Az adjunktus egyéni terápia keretében három éve foglalkozik cigarettázók gyógyításával.